Mit kérjünk a jelentkezőktől?

2011. január 13. csütörtök Kategória: Kiválasztás, Munkahelyi grafológia

A múlt év őszén, a munkaerő- és vezetőkiválasztás folyamatát végigkísérő felmérésem (az erről készült tanulmány teljes egészében letöltheti innen) egyik kérdésében arra kerestem a választ, hogy vajon milyen dokumentumokat kérnek a cégek a pályázóktól.
Azt gondolom, ez nagyon fontos döntés, hiszen a jelentkező és a cég ezeken keresztül találkozik először és sokakkal bizony utoljára is a kiválasztás során. Ez lesz az alapja az első szűrésnek, ez alapján dől el, ki az, akinek további alkalmat is adnak arra, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Aki itt kiesik, annak viszont nincs több esélye.
 

Nézzük, mi alapján hoznak döntést az illetékesek!

 
A válaszoló álláshirdetők 27% megelégszik a számítógéppel írt önéletrajzzal. Mit is kapnak ők? Ma már nem szokás folyamatos szöveggel írt önéletrajzot benyújtani egy pályázatra. Úgynevezett amerikai típusú önéletrajzot kérnek és kapnak a cégek pályázóiktól.
 
Az amerikai típusú önéletrajz tartalma:
  • Személyes adatok (név, születési paraméterek, lakhely, elérhetőségek)
  • Elvégzett iskolák fordított sorrendben (először a legmagasabb végzettség)
  • Eddigi munkahelyek fölsorolása szintén a legutóbbival kezdve
  • Tudományos munkák, publikációk, ha van
  • Egyéb, pl. hobby tevékenységek, bár ennek csupán egy esetben van jelentősége, ha ez valamilyen módon kapcsolódik ahhoz, amire az állás meghirdetőjének szüksége van.
 

Minden álláshirdető cég célja: olyan új munkatárs megtalálása, aki mind szakmai szempontból, mind személyiségjegyeit illetően a legeredményesebben tud majd dolgozni a meghirdetett pozícióban.

 

Mit tudunk meg a beérkező önéletrajzokból?
 
Jó esetben ismertté válik számunkra, hogy milyen iskolákban tanult eddig a jelentkező és hol dolgozott. Ha szerencsénk van, alaposabb jelentkezők részletesebben is leírják, hogy milyen feladatokkal találkoztak eddigi munkájuk során. Amennyiben díjakról, egyéb eredményekről is beszámolnak, akkor némi fogalmunk lehet a szakmai múltjáról.
Természetesen ezek is nagyon fontos információk, hiszen szakmai tudás nélkül nehezen fog az új munkatárs gyorsan hasznot termelni új cégének.
Bizonyára vannak olyan területek is, ahol az elvégzett iskoláknak is jelentősége van. Nyilván senki sem szeretne pl. egy autodidakta módon orvossá lett sebész keze alá feküdni, vagy akár a saját lakóházát is egy „ki tudja hol tanult” mérnökkel megterveztetni.
Ám, ne felejtsük el, sok olyan munkahely van, ahol maga a szakmai tevékenység viszonylag könnyen elsajátítható, viszont sokkal fontosabb az, hogy a dolgozó megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezzen.
A szakmai múlt, ha már több éves és elég sokatmondó, némi támpontot jelenthet, de bizony ez alapján sem mindig könnyű kitalálni, hogyan fog az új helyen működni emberünk.
 
Valljuk be, bizony sok esetben a benyújtott önéletrajz vajmi kevés információval szolgál azok közül, amire szükségünk lenne. Mégis, a jelentkezők jelentős hányada ez alapján hullik ki az első rostán, hiszen amikor több száz pályázat érkezik, mindenképpen válogatni kell valahogyan.
Azok a szerencsések, akik lehetőséget kapnak próba feladat vagy interjú formájában, már többféle módon is bizonyíthatják rátermettségüket. Ám, akiket kiszórtunk, róluk véglegesen lemondtunk.
 

Mi ebben a buktató?

 
Kétféle módon is csalódhatunk. Ráadásul, a legtöbb esetben csak az egyik formára derül fény. Kérdés azonban az is, hogy mikor. Ugyanis, ha csak azután, amikor már fölvettük az illetőt, ez súlyos forintveszteséget is okozhat és persze elpocsékolt időt is, amit méltatlan emberünkre pazaroltunk.
Az említett típusú önéletrajz megírása, bizony nem könnyű feladat, ilyen körülmények között.
 
  1. Ha valaki nem tanulja meg, hogyan hívja föl magára a figyelmet, ha csak szerényen fölsorolja a legfontosabb paramétereit, bizony könnyen elkallódhat több száz sablonos pályázat között, még akkor is, ha a feladatra tökéletesen megfelelnének adottságai.

Ha ez megtörténik, a pályázat kiírója talán sosem tudja meg, hogy elveszített valakit, aki fölvirágoztathatta volna a céget.

 
  1. Amikor valaki már rutinos az álláskeresésben, esetleg jó tanítója van és fantasztikus módon képes az esetleg kevésbé jó adottságait is úgy csomagolni, hogy az nagyon vonzónak tűnjön, elképzelhető, hogy az előzetes szűrés során maga mögé utasítja a rátermettebbeket is.

Ha a fölvételi procedúrát megfelelő szaktudású HR-es végzi, akkor nagy valószínűséggel az interjún, vagy a teszt feladatok során kiderül a turpisság. Ebben az esetben, csak időt veszít a pályázat kiírója.

Ám, ha nem igazán rutinos a fölvételiztető, akkor az ámítás tovább folytatódhat, akár az állás megszerzéséig. Az ilyen emberek általában még később is ügyesen tudják manipulálni főnökeiket, így még az is előfordulhat, hogy csak hónapok múlva kezd gyanússá válni, hogy az illető valójában nem hoz igazi hasznot a cég számára.

 

Hogyan lehet mindezt egyszerűen kivédeni?

 
  1. Ne elégedjen meg csupán az önéletrajzzal! Kérjen jelentkezőitől minden esetben motivációs levelet is!

A folyamatos szöveg, mely tartalmát tekintve is alkalmat ad a jelentkező számára, hogy valódi képességeiről, motivációjáról írhasson, ugyanakkor a formai elemeket tekintve is csomó hasznos információval szolgál. A tagoltság, a megfogalmazás egyszerűsége vagy túlbonyolítása, az írásjelek megfelelő alkalmazása, az érthetőség,… mind, mind olyan információkat juttatnak el a szűrést végző szakemberhez, amit egyéb esetben csupán az interjú során deríthetne ki.

 
  1. Még sokkal jobban leegyszerűsítheti a folyamatot, ha a motivációs levelet kézzel írott formában kéri.

Ebben az esetben, akár a legfontosabb személyiségjegyekről is informálódhat, ha igénybe veszi grafológus szakember segítségét is. Tudja, hogy a kézírás nem manipulálható? Legalábbis úgy nem, hogy azzal a grafológus előtt is jobb képet mutasson magáról az író személy.

A grafológus segítségével már az előzetes szűrés során válogathat olyan tulajdonságok alapján is, mint a helyzetfelismerő képesség, lényeglátás, kreativitás, érzelmi kontroll, konfliktuskezelés, alkalmazkodó képesség, önállóság, motivációk, tanulási kedv, önbizalom, stb., hogy csak néhányat említsek a legfontosabbak közül.

 
Kérjen kézzel írt motivációs levelet is minden álláshirdetésében!
Ne felejtse el megemlíteni azt sem, hogy a kiválasztás folyamatában grafológus segítségét is igénybe veszik. Így biztosan nem fogja elutasítani a legrátermettebb jelentkezőit és nem vesztegeti idejét olyanokra, akik egyáltalán nem felelnek meg az Ön által meghirdetett pozícióra.
 
Miért hagyná ki azokat a lehetőségeket, mely biztosabbá, ugyanakkor egyszerűbbé teheti a kiválasztás folyamatát?
 

Szóljon hozzá Ön is!

Feliratkozás

Kövesse a hozzászólásokat RSS-en. Iratkozzon föl erre: Mit kérjünk a jelentkezőktől?

Előző bejegyzés